"Napjaink úgynevezett neurotikus betegei között nem
kevés az olyan, aki régebben nem lett volna neurotikus,
vagyis nem hasonlott volna meg magával. Ha olyan időben és
környezetben élnek, amikor és ahol az embert a mítosz még
összekötötte az ősök világával, és ezáltal az átélt és nem
csupán a kívülről látott természettel, akkor elkerülhették
volna a meghasonlást önmagukkal. Olyanokról van szó, akik
nem viselik el a mítosz elvesztését, de egyrészt nem
találnak utat egy csak külsőleges világhoz, vagyis a
természettudomány világképéhez, másrészt nem elégíti ki
őket az intellektuális játék a szavakkal, aminek a
legcsekélyebb köze sincs a bölcsességhez."C. G. Jung
MI A MESETERÁPIA? Boldizsár Ildikó meseterapeuta leírása:
KERESD BOLDIZSÁR ILDIKÓ KÖNYVEIT, ÍME NÉHÁNY:
Egyszer volt, hol nem volt... Számtalanszor hallottuk gyermekkorunkban ezt a mesekezdő formulát, amelyet mi is így adunk tovább. De vajon belegondoltunk-e valaha, mit jelent ez az egyszerűnek és könnyednek tűnő kijelentés: egyszer lenni, másszor meg nem? Pedig a réges-régi időkből származó teremtésmítoszok, élet-és haláltörténetek többek között azért őrződtek meg számunkra, hogy felelősséggel lássuk s éljük mindennapjainkat, és újra meg újra szembenézzünk az élet végességével. A varázsmesék hősei nemcsak sárkányokkal viaskodnak a mesékben, s nemcsak királylányokat mentenek meg a veszedelemből, hanem útnak indulnak azért is, hogy megszerezzék az élet vizét. Az élet vizét megszerezni akaró hős leereszkedik a Halál Birodalmába, hogy megküzdjön az újjászületésért. Akik jártak már ezen a vidéken, tudják, mi található ott: folyók, hidak, tengerek, csónak, fák, barlangok, szakadékok, démonok és kapuőrök. Ha a hős eligazodik ebben a világban, és kiállja az alvilági próbákat, bátorsága jutalmaként megkapja az élet vizét.
A mesékben nincsenek legyőzhetetlen ellenfelek, a halál sem az. A mese lehetővé teszi az ember számára, hogy - ha csak átmenetileg is - győzelmet arathasson a halál felett, és megteremtse saját világát. "Világot teremteni" pedig azt jelenti, hogy az ember teremtő erejének tudatában formálni és alakítani tudja azt a világot, amelyben él, legyen ez a világ benne vagy rajta kívül. A kötet meséi felidézik, mintegy újra az emlékezetbe vésik, valamint működésbe hozzák ezt a régi mágikus tudást.
Anyák titkos könyve lányaiknak
A mesékből tudjuk, hogy a királylányok születésénél gyakorta bábáskodnak tündérek, akik megáldják az újszülöttet. A kisbabák még meghallják ezeket a jókívánságokat, de ahogy telnek-múlnak az évek, lassanként elfelejtenek emlékezni rájuk.
Boldizsár Ildikó és Szegedi Katalin, korunk két varázslatos tündér-keresztanyja csokorba gyűjti mindezeket a jókívánságokat, hogy a mai kislányok is megőrizhessék az égi királylányok szavait egész életükre.
Könyvünkben kilenc, egészen különböző vidékekről érkező mesebeli királylány látogat el a Földre egy mai kislány születésekor és ajándékba mindegyikük egy-egy női értéket hoz, a hozzá társuló természeti jelenséggel, melyet társnak, kísérőnek ajánl.
"»Velem is épp így történt« – hallottam többször is mesehallgatás után idős emberektől. A kisebb gyerekek azt mondják: »Én is ilyen bátor (szép, ügyes, kitartó stb.) szeretnék lenni«. A gyógyulásra váró beteg pedig így sóhajt föl: »Én is úgy szeretnék élni, ahogy a mesében van«.
Az a sajnálatos körülmény, hogy ma már nincsenek közösségi mesemondó alkalmak, és a mesék egyre inkább feledésbe merülnek, megfoszt bennünket attól, hogy a meséken keresztül kapcsolatba kerüljünk egyrészt saját vágyainkkal, lehetőségeinkkel, másrészt szellemi gyökereinkkel, s e gyökerek révén létezésünk alapjának tekinthessük azt az értékrendet, amely nemcsak egy szűkebb közösség sajátja, hanem univerzálisnak tekinthető."
MESETERÁPIA KÖZPONT:
MESEPSZIHOLÓGIA ÉS BEVEZETÉS A MESETERÁPIA ALAPJAIBA KÉPZÉS:
